Megemelt támogatási előlegek, meghosszabbított forrásfelhasználási határidők, gyorsabban kiírható pályázatok és megváltoztatott állami támogatási szabályok – ezek derülnek ki abból a két kormányrendeletből, amelyek nagypénteken este jelentek meg a Magyar Közlönyben, és ma, azaz április 11-én nagyszombaton már hatályba is léptek. Ezek nagy része a veszélyhelyzet vége után 15 napig maradnak hatályban és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A friss változások egyébként már a kormány közelmúltbeli jelzéseiből, illetve EU-s döntésekből ismertek voltak, mégis érdemes a megjelent jogszabályok alapján is áttekinteni, hogy pontosan melyek is a változások, mert ez sokezer EU-s pályázó életére gyakorol alapvető hatást.
A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2020 januárjában módosításra került az uniós támogatásból megvalósított fejlesztések legfontosabb keretjogszabálya, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A 7 helyen bekövetkezett változásokról egy összefoglaló is megjelent a hivatalos pályázati oldalon, de egy további lényeges változásra is felhívjuk a figyelmet.
Az az EU-s pályázati nyertes, aki nem rendelkezik kincstári fizetési számlával (magánszektori szereplő), a megkapott támogatási előleg 60%-át 12 hónapon belül kifizetési igényléssel le kell, hogy fedje, különben vissza kell fizetnie a teljes támogatási előleget - figyelmezteti a már közel 1 éve érvényben lévő szabályra a nyerteseket a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért felelős Ügyfélszolgálata a hivatalos pályázati oldalon.
Számos pontos érdemben módosult mától a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú, még mindig nyitva lévő felhívás - derült ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményből. Emellett két, már lezárult kutatás-fejlesztési pályázat szabályai is módosultak.
Néhány lényeges ponton módosult a "Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása" című (GINOP-1.2.5-15 kódszámú) felhívás - derült ki a kormány hivatalos oldalán megjelent közleményből.
Miután bő egy hónapja jogszabályi szinten már 75%-ról 50%-ra csökkentették az uniós kutatás-fejlesztési pályázatoknál igényelhető maximális támogatási előleg mértékét, most ezt átvezették egy olyan népszerű felhívás szabályrendszerén, amelyen eddig már 3654 pályázó indult és több mint 50 milliárd forintnyi támogatást kért. A lépés mögött az áll, hogy mérsékeljék az állami költségvetés kifizetési terheit a brüsszeli utólagos átutalások megérkezéséig.
A Népszava reggeli értesülése kapcsán már jeleztük, hogy az nem a magasra futott államháztartási hiány lefaragásával függhet össze, a Pénzügyminisztérium most befutott közleménye pedig tisztázza is, hogy mi is a tényleges változás az önkormányzatoknak korábban kifizetett támogatási előlegekkel.
Kifejezetten érdekes, de egy minapi jogszabály-módosításból levezethető fejleményről szerzett tudomást települési vezetőktől a Népszava, miszerint az önkormányzatoknak a nyertes uniós pályázatokra kapott, de még fel nem használt támogatási előleg 50 millió forint feletti részét vissza kell utalniuk a Magyar Államkincstár megadott számlájára.
Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.
A tavaly rekordot döntő itthoni uniós támogatás-kifizetésnek csak mintegy 30%-a mögött volt már teljesítésalapú számla, azaz a kifizetések döntő része előlegalapú kiutalást jelentett - tudta meg a 24.hu a Miniszterelnökségtől kikért adatokból.
A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.
Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.
Eddig az volt a szabály a "Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása" című gazdaságfejlesztési kombinált hiteles EU-pályázatnál, hogy legalább annyi hitelt kell kérni, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást, ma viszont úgy módosult ez, hogy "a kölcsön mértékének el kell érnie a vissza nem térítendő támogatás minimum 75%-át." Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól akár már több ingyenpénzt is lehet kérni a hitelnél, de ezen felül is számos helyen módosult a pályázat szabályrendszere.
A tavaly kifizetett EU-támogatások közel nyolctizede előleg formájában ment ki a nyerteseknek, illetve közel kétharmada állami intézmények kincstári számláján parkol, mivel lassan tudták elindítani a projektjeiket - derült ki a Figyelő mai cikkéből. Ezek az arányok, illetve az, hogy az EU-pénzek jelentős részét csak tavaly decemberben utalták ki a nyerteseknek, együttesen jól megmagyarázza, hogy egyelőre miért nem lendítettek még sokat az EU-pénzek a magyar gazdaságon. A pénzáradat hatása majd idén nyár körültől jelentkezik igazán.
Minden idők legnagyobb egyhavi uniós támogatását fizette ki tavaly decemberben a magyar állam, mégsem kell aggódnunk a tavalyi egész éves államháztartási deficit miatt - ez olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszaiból. Sőt, esélyes, hogy a GDP-arányos végső büdzséhiány kicsit kisebb lesz annál, mint amit a tárca karácsony előtt jelzett.
Megszületett a magyar kormány és az Európai Bizottság között a vitás pénzügyi kérdésekről a megállapodás és az ezzel kapcsolatos kormányzati válaszlevél tavaly december végén ki is ment Brüsszelbe - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Az alku sok százmilliárd forintnyi, itthon már kiállított uniós támogatási számla brüsszeli kifizetése előtt nyithatja meg az utat, igaz a végső brüsszeli jóváhagyás még nem érkezett meg írásban. Azt is megtudtuk, hogy mennyi volt tavaly itthon az EU-támogatások kifizetése és ez pontosan milyen számlák alapján állt elő.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
